Akadálymentes verzió

Könyvajánlóink

Lee Chield:

Sohanapján

(General Press Kiadó)


Egy isten háta mögötti amerikai kisvárosban, ahol a város nyugati részét az ukrán, a keletit az albán maffia uralja. Azokban a percekben, mialatt az ukránok főnöke csőbe húzza ellenfelét, Jack Reacher mit sem sejtve ül egy, a városka felé tartó buszon. A hosszú utazás alatt felfigyel egy szundikáló idős úrra, akinek vaskos, olyasféle boríték kandikál elő a zsebéből, amilyet a bankból felvett pénzhez szoktak adni. Sajnos, ez a dolog nem csak neki tűnik fel, hanem egy fiatal férfinak is. Mikor első megállónál leszáll az öregúr, és a fiatalember úgyszintén, Reacher utánuk ered. Szerencsére, épp időben érkezik, hogy az idős férfi segítségére siessen.

A mentőakció után kiderül, hogy az öregúr és a felesége, hatalmas összeggel tartozik a maffiának. Mikor mindez feltárul, a veterán katonai rendőr nem hagyhatja, hogy a házaspár elveszítse vagyonát.

Ezzel a döntésével egy bandaháború kellős közepén találja magát, innentől kezdve elszabadul a pokol. Bár a kilátásai nem túl jók, ő azonban nem ijed meg a saját árnyékától, kifinomult modora ellenére sem bánik kesztyűs kézzel a bűnözőkkel. Tűzön-vízen, hullákon keresztül, de győznie kell az igazságnak! 
Ízig-vérig akciódús krimi Jack Reacher rajongóknak!  

„Sohanapján” ide kattintva kölcsönözhető.


Mitch Albom:

Öten a mennyországban

(Animus Kiadó)

Valószínűleg mindenki elgondolkodott már azon, hogy mi történik a halálunk után. Ebben a történetben az író szerintem a lehető legjobb lehetőséget tárja elénk. 

A regény főhőse a nyolcvanas éveiben járó Eddie, aki szinte egész életben egy tengerparti vidámpark karbantartójaként dolgozott. Mostanra belefáradt a mindennapok egyhangúságába, a magányba,  értelmetlennek vélt életébe, megkeseredett öregemberré vált. 

Egy nap, épp a 83. születésnapján kábelhiba miatt baleset történik, és miközben megakadályozza, hogy egy kislányra rázuhanjon egy gondola, és meghal. 

Eddie a mennyországba kerül, ahol öt olyan személy várja, akik valamilyen módon akár ismeretlenül is, de befolyásolták életét. Az öt ember sorsán keresztül megismerhetjük Eddie nehéz gyermekkorát, bonyolult kapcsolatát apjával, háborús múltját, azt, hogyan találkozott az igaz szerelemmel.

Ahogy a történet közeledik a vége felé főhősünk választ kap a legfontosabb kérdésre, hogy vajon hiába való volt-e az élete? 

Mitch Albom regénye arra is rávilágít, hogy semmi nem történik ok nélkül, minden mindennel összefüggésben van, még akkor is, ha ezt az adott pillanatban még nem látjuk, nem sejtjük. 

„Öten a mennyországban” ide kattintva kölcsönözhető.


Francine Rivers:

Mikor a sófár zeng

(Harmat Kiadói Alapítvány)

Új lelkipásztor kerül a Centerville-i Keresztény Gyülekezet élére, a fiatal, törtető Paul Hudson személyében, ahol Paul és felesége Eunice csekély lélekszámú, elöregedő gyülekezetet talál. Vezető lelkészként nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy életre kelti a városka vallási közösségét.

15 éven keresztül követhetjük nyomon a lelkészcsalád életét, láthatjuk, amint Paul áldásos tevékenységének hála a templom eddig üres padjai újra megtelnek hívőkkel, adakozókkal. Mindennek viszont ára van: a lelkésznek több ideje jut a gyülekezet tagjaira, fontosabb lesz számára a népszerűség, mint a saját családja. Felesége, Eunice egy ideje úgy érzi, hogy férje elsősorban már nem csak Istennek akar megfelelni.

„Mikor a sófár zeng” ide kattintva kölcsönözhető.


Ann Napolitano:

Ezüst madarak

(General Press Kiadó)

A tizenkét éves Edward egy nyári reggelen szüleivel és bátyjával felszáll a New Yorkból Los Angelesbe tartó repülőgépre, mely soha nem éri el úti célját – fedélzetén 192 emberrel lezuhan. A szerencsétlenséget egyedül Edward éli túl. Felnőttként sem könnyű egy ilyen tragédiát feldolgozni, hát még egy kisfiúnak, aki egyszerre veszített el mindenkit, aki eddig fontos volt az életében. A fiúnak nemcsak az őt ért személyes tragédiával kell megküzdenie, a bűntudattal, hogy miért pont ő maradt életben, hanem azzal is, hogy csodával határos megmenekülésének köszönhetően médiasztár lesz belőle.

Edwardnak hosszú időbe telik a gyász, a hatalmas trauma a feldolgozása, de láthatjuk, őt egyetemistaként, miközben néhány utas életébe is bepillanthatunk, megismerhetjük álmaikat, múltjukat, miért utaznak Los Angelesbe. 

Ann Napolitano regénye megkapó írás a túlélésről, arról hogyan lehet egy ilyen vagy ehhez hasonló tragédia után újrakezdeni az életet, hogyan lehet újra bízni másokban, és milyen kevésen múlik néha az élet.  

„Ezüst madarak” ide kattintva kölcsönözhető.


Patrick Leigh Fermor:

Erdők s vizek közt

(Európa Könyvkiadó)

1933-ban egy angol fiatalember hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy gyalogszerrel átkel egész Európán, Hollandiától egészen Konstantinápolyig. Szülei nem rajongtak az ötletért, de nem is akadályozták meg terve véghezvitelében, sőt, az addig heti 1 font apanázsát is megkapja. Az összeget előre megbeszélt városokban tudja felvenni. 

December 9-én este Londonban felszáll egy Hollandiába tartó hajóra, majd megkezdi hosszú utazását az öreg kontinensen. 

Az Erdők s vizek közt visszaemlékezéseinek a második kötete, amelyben a magyarországi, és az erdélyi élményeit meséli el. 

Mikor az alig 19 éves ifjú átlépi Párkány-Esztergomnál a magyar határt, éppen tavasz van, húsvét ünnepére készülnek az emberek. És mintha csak az ő tiszteletére tennék, ugyanakkor vonul át a határon egy nagy csapat gólya is, szemet gyönyörködtető látványossággal. Már az első oldalakon kiderül, hogy Leigh Fermor alaposan felkészült az ország történelméből, földrajzából, élővilágából. Ennek ellenére egyáltalán nem olyan, mint egy hagyományos útleírás, nem adatok halmaza. Csodálatos, olykor kissé barokkos stílusban festi elénk a tájat, a környezetét, az őt körülvevő embereket. Igaz, a könyvet csak évtizedekkel később írta meg, többek között azért, mert hosszú utazása során elveszítette a jegyzeteit, naplóit. Mielőtt nekifogott volna, hogy papírra vesse az élményeit, újra végigjárta azokat a helyeket, ahol negyven évvel ezelőtt megfordult. Csodával határos módon, az elveszett füzetei is előkerültek. Az elmúlt negyven év dacára a könyvet olvasva fel sem merül bennünk, hogy nem egy 19 éves fiú, hanem idős ember írása. Mindvégig megőrizte ifjonti lelkesedését, kíváncsiságát, érdeklődését és úgy tud mesélni az 1934-es év Magyarországáról, hogy az ember legszívesebben végigjárná ugyanakkor, ugyanazt az utat. 

Utazása során, ahogy magának megfogadta, többnyire gyalogosan közlekedett, sokszor aludt szénakazalban, cigánytáborban, disznópásztorok között, de megfordult kastélyokban, kúriákban, palotákban is. 

A politikába nem bonyolódik bele, de már mindenhol, ahol megfordul, érezni a nácizmus jelenlétét. A fordító nem javította ki a kisebb-nagyobb hibákat, elírásokat, ezek hozzátartoznak a könyv hitelességéhez, és valljuk be: mulatságosak is. 

Egy kedves ismerősöm ajánlotta ezt a könyvet, meg is vettem, de sokáig pihent a polcomon, és egyszer „jobb híján” kezdtem el olvasni. Nem bántam meg, nagyon tetszett a stílusa, ahogy megközelíti a számára teljesen idegen embereket, ahogy kapcsolatot tud teremteni akár egy gróffal, akár egy disznópásztorral. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a könnyed, közvetlen hangnemben íródott, gyönyörű tájleírásokban bővelkedő rendhagyó útikönyvet.

„Erdők s vizek közt” ide kattintva kölcsönözhető.


Rhidian Brook:

Egy háború margójára

(Gabo Könyvkiadó)

A második világháború után, 1946 telén érkezik meg Rachel életben maradt fiával, Edmunddal Hamburgba. A romba dőlt városba, ahol felnőtt és gyermek egyaránt a puszta létezésért küzd.

Az asszony a férjéhez, Lewis Morgan építészmérnökhöz érkezett, akit, mint a brit hadsereg tagját, Németországba vezényeltek, hogy segítsen a lebombázott város újjáépítési munkálataiban.

A Morgen család egy villában talál szállást, ahol velük együtt lakik a tulajdonos, egy özvegy férfi, Lubert, aki szeretett feleségét, Claudiát az ostrom alatt veszítette el, a lányával, Fredával. Lubert próbál beletörődni az így kialakult helyzetbe, de a lánya háborog az „albérlők” miatt. 

Rachel gyűlöli a németeket, mivel idősebbik fiát a háborúban veszítette el. Különös, feszültséggel teli légkör alakul ki a villában, ahol együtt kénytelen élni győztes és vesztes, ahol egy nap a Rachel és Lubert közötti ellenszenv szerelemmé alakul.

„Egy háború margójára” ide kattintva kölcsönözhető.


Tóth Gábor Ákos:

Édesvízi mediterrán - Kanadai magyar menni Balaton…

(21. Század Kiadó)

T. G. Oaks Kanadában élő magyar, aki édesapja egykori bajtársától örököl a Balaton-partján egy szőlőbirtokot. 

A birtok érékesítésének ügyében elutazik a Balatonhoz, ahol a falu különc lakói eleinte bizalmatlanul fogadják, akár a többi „nyaralóst”. A birtok eladása nem megy gyorsan, közben a balatoni táj és a Fenséges Rom megejtő szépsége, lassan legyőzik az ellenállását. A falusiak is kezdenek megbarátkozni vele, amiben nem kis szerepe van egy-két pohár kéknyelűnek, és némi balatoni halászlének.  

A könnyed, csipkelődő humorral megírt történetben, szinte bármelyik Balaton-parti falu magára ismerhet, mint ahogy a regény olvasása közben nekem is sokszor felrémlett a ’70-’80-as évekbeli falum, amikor még volt kisbolt, mindenki ismert mindenkit, és mindenki tudott mindenkiről mindent, és a kocsma volt a faluközpont.
 
Ajánlom ezt a könyvet (és a folytatásokat is) mindazoknak, akik egy kis hazai vidámságra vágynak.

„Édesvízi mediterrán” ide kattintva kölcsönözhető.


Hiro Arikawa:

Az utazó macska krónikája - Nem az út számít, hanem akivel megteszed

(Művelt Nép Könyvkiadó Kft.)

Nanának nem volt mindig otthona, az utcán élt, csak egy férfi törődött vele, látta el élelemmel, és amikor megsérült magához vette, ápolta. Nana, a gyógyulása után is fogadott gazdája mellett maradt, és vele tart élete utolsó nagy útjára. A macska nem tudja, hogy azért keltek útra, mert Szatoru ifjúkori barátai között akar új gazdit keresni szeretett kedvencének. Az utazás során megelevenedik a múlt, bejárjuk a gyönyörű Japán tájat, megismerhetjük Szatoru kedves, hűséges jellemét, szemtanúi lehetünk, miként a férfi elfogadja az elkerülhetetlen elmúlást, és igyekszik méltó módon lezárni az életét. Mindeközben bepillantást nyerhetünk Szatoru szülei, nagynénje, barátai sorsának alakulásába, megismerjük egyéniségüket.

A regény alaphangulata, mint miden, ami az elmúlással kapcsolatos szomorú, de mindvégig jelen van benne az életigenlés, és Nanának köszönhetően finom humor. Nana szinte emberi tulajdonságokkal van felruházva, "beszél", a többi állattal is, akikkel találkozik, megismerjük az érzéseit, sok mindent, a cica szemszögéből láthatunk.

Ajánlom mindenkinek (nemcsak macskásoknak), akik szeretik megható, mélyen emberi történeteket. 

„Az utazó macska krónikája” ide kattintva kölcsönözhető.


Rejtő Jenő:

Az előretolt helyőrség

(Alexandra)

„A Galamb nekirepült a falnak, de a következő pillanatban már úgy vágta szájon a vitorlamestert, hogy ez meglepetésében lenyelt egy negyed font bagót, ami a szájában volt és percekig csuklott utána.”

Ilyen bevezető után mire számíthat a Kedves Olvasó? Természetesen még sok hasonló jelenetre, valamit egy kísértetjárta villára, ahol főhősünk belebotlik egy hullába, de ez nem számít, az a legfontosabb, hogy a villanyokat oltsák le. 

Galamb, egy életbiztosítás miatt szeretne sürgősen elhalálozni – lehetőleg hivatása teljesítése közben – amire szerinte a légónál nincs jobb hely. Itt akaratán kívül belebonyolódik egy kémhistóriába, összetévesztik egy őrnaggyal, feltűnik egy meggyilkolt nő bájos, és elég elevennek tűnő szelleme. Az ügyben fontos szerepet játszik még egy ízléstelen, krokodilfejes karóra is, ami csak éjfélkor mutatja a pontos időt. Miközben Galamb elkezd nyomozni az ügyben, azért szorgalmasan próbál hivatása közben elhunyni, ennek ellenére túléli az ellene elkövetett merényleteket, megmenekül egy kígyómarástól, utolsó reménye a tífusz… De: „Minden jó, ha vége van.”

Az egyik kedvenc Rejtő történetem, melyben remekül bonyolítja a cselekményt, ötvözi a krimit a kaland- és kémregénnyel, ahol a nem egészen jók is kiállnak az egészen jók mellett, az egészen rosszak ellen. Utánozhatatlan, egyedi stílusával, humorával, külön műfajt képvisel a magyar irodalomban. 

Ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas, kalandos, komikus hangvételű regényeket. Én sokszor leveszem őket a polcról, olykor csak egy-egy részbe pillantok bele, máskor újraolvasom az egész regényt.

„Az előretolt helyőrség” ide kattintva kölcsönözhető.


Mario Escobar:

Auschwitzi bölcsődal

(Kossuth Kiadó Zrt.)

Mario Escobar regénye egy német ápolónő igaz történetét dolgozza fel, akit családjával Auschwitz-Birkenauba deportáltak. Helene Hanemannra árja származása miatt nem vonatkozik a deportálási parancs, csak cigányszármazású férjére, és öt kicsi gyermekére. Helene nem fogadja el a felajánlott lehetőséget az otthon maradásra, nem tud elszakadni a családjától, velük tart a haláltáborba.

Birkenauba való megérkezésüket követően rá kell döbbenniük az embertelen körülményekre, hogy a puszta létezésükért kell megküzdeniük nap nap után. 

Helene Hanemann és családja élete fordulóponthoz érkezik, amikor a tábor új orvosának, Josef Mengelének az a nem mindennapi gondolata támad, hogy óvodát és kisiskolát hozzanak létre a lágerben, és ennek a vezetésével Helenét bízza meg.

Az óvoda létesítése a doktor részéről egy kedves gesztusnak tűnik, és az ott dolgozó rabok egy kis időre megfeledkezhetnek arról is, hogy miféle titkos kísérletek állhatnak a háttérben. 

Helene ezen körülmények között is –miközben önmaga és szerettei túléléséért küzd –megőrzi emberségét, önzetlenül segít fogolytársain, pedig ez akkor, és ott akár az életébe is kerülhet.

„Auschwitzi bölcsődal” ide kattintva kölcsönözhető.


Fábián Janka:

A könyvárus lány

(Libri Könyvkiadó, 2020)

A szakközépiskola 4. osztályában az 1956-os forradalmi eseményeket, már csak érintőlegesen vettük, mert közeledett a változás szele… Az érettségi tételek között nem is szerepelt. Ezért az én korosztályom számára különösen hiánypótló olvasmány.

Fábián Janka legújabb regényének hősnője, Julcsi, ebben a zűrzavaros, forrongó légkörben éli gyermekkorának nagy részét, amikor is csak az olvasás, a könyvek és az álma, hogy egyszer könyvesboltja lehessen, nyújt vigaszt számára ezekben a baljós időkben.

Mint oly sokan ebben a vérzivataros történelmi korszakban, a családját ért tragédia következtében, Julcsi is emigrálni kényszerül, így kerül Amerikába a nagynénjéhez, aki gondját viseli.

Julcsi, a szocialista Magyarországról, egy egészen más világba csöppen, Amerikába, a szabadság, a függetlenség és az álmok hazájába. A főhősnő sorsán keresztül mi is betekintést nyerünk az 1950-60-as évek Amerikájába, az akkori politikai és közszereplők életébe. Távol az otthonától, egy teljesen idegen, más mentalitású, más szokásokkal teli országban próbálja újrakezdeni az életét, megtalálni a helyét, és önmagát, de ahol talán megvalósul a gyermekkora óta dédelgetett vágya, hogy egyszer saját könyvesboltja legyen.

Csodálatosan, hű történelmi ábrázolással megírt regény, nekem különösen kedves, mert akárcsak Julcsinak, nekem is nagy álmom (volt) egy saját könyvesbolt. Olvasás közben eszembe jutott egy régi dal, Bródy János szerzeménye, Koncz Zsuzsa előadásában: A Kárpátiék lánya…

„A könyvárus lány” ide kattintva kölcsönözhető.


Mitch Albom

Annie mennyországa

(Animus Könyvek, 2020)

Mitch Albom Öten a mennyországban című regényének folytatásának főhőse Annie, az az Annie, akit kislánykorában Eddie a saját élete árán mentett meg a halál torkából.

Annie-ből azóta felnőtt nő lett, és most őt kísérhetjük el egy rendkívüli utazásra, egy olyan helyre, amit akár mennyországnak is hívhatunk. Annie hétköznapi ember, olyan akár bármelyikünk. Sokszor érzi úgy, hogy haszontalan az élete, nem tud felmutatni semmi, és folyton hibákat követ el.

Útja során ő is öt olyan személlyel találkozik, akik valamilyen formában részt vettek életében, alakították sorsát. E találkozások során lassan kibontakozik a lány múltja, megismerhetjük valódi történetét.

„ Annie mennyországa ” ide kattintva kölcsönözhető.


Emma Donoghue

A rokon

(21. Század Kiadó, 2020.)

A regény főhőse Noah Selvaggio a nyugdíjas, egyedülálló vegyészprofesszor, aki New Yorkban lakik.

Noah éppen Nizzába készül megünnepelni a 80. születésnapját, mikor váratlanul telefonálnak a gyámügyi hivatalból, miszerint ő az egyetlen rokona a 11 éves Michaelnek, akinek az édesapja meghalt, édesanyja pedig börtönben van, ha ő nem tudja ellátni a felügyeletét, akkor nevelőintézetben fogják elhelyezni a fiút. A férfi kötelességének érzi, hogy magához vegye unokaöccsét, és együtt indulnak el Noah szülővárosába, ahol gyermekkora óta nem járt.

Michael teljesen felforgatja az öregúr életét, a megszokott mindennapjait, a köztük lévő korkülönbség pedig némi feszültséget okoz a történetben, de olykor komikus helyzetekbe is sodorja a szereplőket.

A szokatlan páros néhány régi fényképet használva kiindulópontként, együtt próbálja megfejteni a régi családi titkokat. E kaland során lassan megismerkednek, feltárják egymás előtt sokszor fájdalmas emlékekkel terhelt múltjukat.

Vajon fény derül ezekre a titkokra? Vajon a két generáció eltérő világnézete ellenére is megtalálja végül a közös hangot? Választ kaphatunk ezekre a kérdésekre is Emma Donoghue érzelmes, finom humorral megírt legújabb regényében.

„ A rokon ” ide kattintva kölcsönözhető.


Iskender Pala

A sah és a szultán

(Trivium Kiadó, 2019)

Iskender Pala legújabb történelmi regénye a 16. századi oszmán birodalomba kalauzol bennünket. Tanúi lehetünk a kor egyik legnagyobb csatájának, amelyben Vad Szelim oszmán szultán, és Iszmail, a szafavida sah seregei csapnak össze. Ennek a testvérharcnak nem pusztán a hódítás a célja, két különböző vallás ütközik össze egymással.

Ebben a háborús konfliktusokkal terhes légkörben találkozik a történet főhőse Kamber, és a sah új felesége Tacsli. A fiatal Kamber semmit nem tud arról, hogy uralkodó vér csörgedez az ereiben, amikor a sah udvarába kerül. Ott, mivel magasabb érdekek ezt kívánják, kasztrálják az ifjút. Tacsli még kislány korában elígérte magát Ömernek, ezért hiába küzd a szerelméért előbb a sah, majd később a szultán is, a lány megőrzi tisztaságát.

Kamber és Tacsli találkozása mind kettőjük életét megváltoztatja. A lány későn döbben rá, hogy mindvégig csak egy ember volt mellette…

Iskender Pala regénye elvisz minket az oszmán és a perzsa birodalomba, bepillantást nyerhetünk a paloták mindennapi életébe, megismerhetjük hitvallásukat. Figyelmébe ajánlom mindenkinek, akit érdekel a közel-kelet 16. századi történelme.

„ A sah és a szultán ” ide kattintva kölcsönözhető.